1998 - 1999 - 2000 - 2001 - 2002

Napló 1999

1999 februárjában a parlament dönt a Magyar Televízió kuratóriumának összetételérol. Az új kuratórium elnöksége "csonka", azaz kizárólag kormánypárti képviselokbol áll. A médiatörvény szerint ugyanis "az Országgyulés által a kuratóriumba választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselocsoportok jelölik", ám "nem akadálya a kuratórium elnöksége megalakulásának (…), ha a kormánypárti vagy az ellenzéki oldal valamelyike nem állít jelöltet". Mivel mind a MIÉP, e 13 parlamenti mandátummal rendelkezo párt, mind a 135 képviselovel bíró MSZP ragaszkodik a két jelölt delegálásához, az SZDSZ egy jelöltjével együtt a három ellenzéki párt összesen öt kurátort delegálna a kormánypártok négy jelöltjével szemben. Áder János házelnök (Fidesz-MPP) erre, illetve a közös jelöltekrol való megegyezés hiányára hivatkozva utasítja el, hogy szavazásra bocsássa az ellenzéki pártok jelöltjeit. A csonka kuratórium legitimitását az ellenzéki pártok kétségbe vonják. Az SZDSZ keresetben fordul a Fovárosi Cégbírósághoz, arra kérve a testületet, hogy ne jegyezze be a testület csonka elnökségét. A Cégbíróság úgy ítéli meg, hogy a csonka kuratórium törvénytelenül muködik. Az MSZP a Legfelsobb Bírósághoz fordul, ez azonban elismeri a csak kormánypárti kurátorokból álló elnökséget, és arra utasítja a Cégbíróságot, hogy vegye nyilvántartásba a kuratórium tagjait. Az üggyel - több különbözo beadvány nyomán - az Alkotmánybíróság is foglalkozik. Tagjai kis többséggel - 6: 5 arányban - úgy foglalnak állást, hogy a véleménynyilvánítás szabadságára még mindig kisebb veszélyt jelent az, ha a kormányzati oldal túlsúlyba jut a kuratóriumban, mintha a kuratórium egyáltalán nem muködne. A különbözo bírósági jogértelmezések oka az, hogy a médiatörvény nem rendelkezik egyértelmuen arról, mi a teendo abban az esetben, ha nincs egyetértés az ellenzéki pártok között. Ugyanakkor eloírja, hogy a kuratóriumok feladata a közszolgálati médiumok muködésének és függetlenségének biztosítása.

Májusban a rendorség házkutatást tart a Kriminális címu bunügyi hetilap szerkesztoségében, arra hivatkozva, hogy a lap titkos dokumentumokat közölt az úgynevezett megfigyelési üggyel kapcsolatban. A hatóság lefoglalja az ott talált számítógépeket. Bár a szerkesztoség késobb visszakapja munkaeszközeit, az újságírók úgy érzik: a jövoben nem tudják beszerezni a munkájukhoz szükséges rendorségi információkat, így a lap megszunik. Juszt László foszerkesztot, aki azonos címen a Magyar Televízióban is vezet musort, elbocsátják a közszolgálati tévében betöltött állásából, útlevelét pedig bevonja a rendorség. A nyomozás során azonban ártatlannak találják Jusztot. Ezt késobb Majtényi László adatvédelmi biztos is megerosíti. Majtényi ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a lap megsértette a közölt dokumentumokban szereplo személyeknek a személyes adatok biztonságához fuzodo jogát.

Ugyancsak májusban a kormányról és a koalíciós pártokról szóló hírek példátlanul magas arányt érnek el: az ORTT Musorfigyelo és -elemzo Szolgálatának adatai szerint a Magyar Televízió egyes csatornáján sugárzott "A Hét" címu tévémusorban elérik a 95 százalékot, az ugyanott sugárzott késo esti politikai háttérmusorban, az "Aktuálisban" pedig a 90 százalékot.

Júliusban a kormány betiltja a pénzért nyújtott szexuális szolgáltatások hirdetéseit, az új szabályt megszego lapokra pedig súlyos pénzbüntetést ró. A tiltás a Nyilvánosság Klub szerint indokolatlanul sérti a kifejezés szabadságát.

A nyár folyamán a koalíciós pártok két, a médiával foglalkozó törvénytervezet benyújtását jelentik be. Az elso célja egy olyan sajtóalap felállítása, amely anyagi támogatásban részesítené a veszteséges lapokat. A másik tervezet - amelyet beterjesztoje, Pokol Béla kisgazda képviselo után "Lex Pokolnak" is neveznek - a véleménycikkek esetében is biztosítani kívánja a válaszadási jogot. Pokol azzal indokolja a válaszadási jog szükségességét, hogy a magyarországi sajtóban és médiában baloldali-liberális túlsúly alakult ki.

Augusztusban Dicso Anikó, a Duna Televízió munkatársa interjút készít Torgyán József földmuvelésügyi miniszterrel. Néhány kérdés után azonban a miniszter úgy találja, hogy az újságíró "dilettáns" és "provokatív" módon teszi fel kérdéseit, ezért utasítja egyik testorét, hogy vegye el az interjú felvételét tartalmazó videokazettát, és ellenorizze az újságíró személyi adatait. A Nyilvánosság Klub beperli a politikust. Egy mindössze kéthetes vizsgálat után azonban az illetékes Csongrád megyei nyomozóhivatal mégsem indít eljárást a miniszter ellen, és anélkül szünteti meg a vizsgálatot, hogy a sértett riporternot meghallgatná. Az ügy azonban folytatódik, mert Torgyán pert indít a videokazetta elkobzásáról beszámoló Élet és Irodalom címu hetilap ellen. A bíróság részben elutasítja a miniszter keresetét, részben azonban helyt ad neki.

Szeptemberben a Világgazdaság címu napilap nyilvánosságra hozza az úgynevezett "VIP-listát". Ez azoknak a politikusoknak, muvészeknek és sportolóknak a nevét tartalmazza, akiknek az állami tulajdonban álló Postabank szokatlanul kedvezo feltételekkel nyújtott kölcsönt. A megjelenés után a rendorség - banktitok megsértésének gyanújával - házkutatást tart a lap szerkesztoségében. A szerkesztok tiltakoznak az eljárás ellen. Úgy érvelnek, hogy az ügyben érintett személyek magas társadalmi pozíciójuk miatt részesültek kedvezményes támogatásban, és hogy közszereploként - az Alkotmánybíróság már idézett korábbi döntése értelmében - az o magánszférájukat nem illeti meg ugyanaz a védelem, mint az egyszeru állampolgárokét.

Ugyanebben a hónapban a Duna Televízió elbocsátja Vero Lászlót, aki a Népszabadságban a miniszterelnököt bíráló írást publikál. Marosi Barna, a tévécsatorna elnökhelyettese azt állítja, hogy Vero elbocsátásának nincs köze a kritikus cikkhez, azt csak az új musorpolitika indokolta.

Még mindig szeptemberben történik, hogy egyes lapok megírják: a Nagyvilág címu kulturális folyóirat - amely mai kormánypolitikusok és tanácsadóik írásait is rendszeresen közli - a következo hat évben összesen 110 millió forint támogatást kap a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától. Az évente 10-20 millió forintos összeg jóval magasabb annál, amelyet más, szubvencionált lapok kapnak: 1999-ben a legjobban támogatott lapok is csak 8 millió forintot kapnak.

Októberben a Nemzeti Kulturális Program négymillió forintos támogatásban részesíti a Magyar Demokrata címu szélsojobboldali politikai hetilapot. A döntés azért bírálható, mert a többi, ugyanebben a körben támogatásban részesülo újság apolitikus kulturális kiadvány.

Ugyanebben a hónapban az ORTT 24 órára felfüggeszti a Tv3 kereskedelmi csatorna musorsugárzási engedélyét, miután a csatorna fomusoridoben sugározza Oliver Stone "Született gyilkosok" címu, eroszakos jeleneteket tartalmazó filmjét. A Testület határozata megfelel a médiatörvény azon rendelkezésének, amely szerint "a kiskorúak személyiségfejlodésére ártalmas, így különösen az eroszak öncélú alkalmazását mintaként bemutató (…) musorszámot csak 23.00 és 5.00 óra között lehet közzétenni". A döntés abból a szempontból mégis önkényes, hogy a vonatkozó paragrafust nem alkalmazza más, politikailag kevésbé kritikus tévéállomásokra. A következo héten például a kereskedelmi tv2 a "Desperado" címu filmet sugározza, amely a "Született gyilkosokhoz" hasonlóan számos véres jelenetet tartalmaz. E film levetítését azonban a médiahatóság nem szankcionálja.

Szintén ebben a hónapban történik, hogy Schmidt Mária, a miniszterelnök tanácsadója és az RTL Klub tanácsadó testületének tagja a napilapok szerint informális módon nyomást gyakorol a "Heti hetes" címu, a kormánnyal szemben igen kritikus politikai kabaré szerkesztoire.

Az osz során a Magyar Televízió elnöke, akinek legitimitását késobb többek között Györgyi Kálmán legfobb ügyész is vitatja, újságírók százait bocsátja el a közszolgálati tévébol. Közülük többen - például Kóthy Judit - azért veszítik el állásukat, mert bírálják az intézmény vezetését. Mellettük ugyanakkor olyan újságírókat is elbocsátanak, akiket a jobboldali-konzervatív politikai erok szimpatizánsainak tartanak. Az intézmény átszervezését indokolják anyagi nehézségei is: a köztévé napi húszmillió forintos veszteséget termel.

Novemberben a napilapok megírják, hogy ugyanezen év júniusában Jeszenszky Géza, Magyarország washingtoni nagykövete levelet írt Fábry Pál amerikai-magyar üzletembernek, a "Pulitzer emlékdíj" alapítójának. A nagykövetség hivatalos levélpapírjára írott levelében - amelyet Jeszenszky késobb "magánlevélnek" nevez - a nagykövet több, a díjat elnyert baloldali-liberális magyar újságírót olyan kommunista kollaborátorként jellemez, aki "Joseph Goebbels módszereivel" tájékoztatta félre olvasóit. A nagykövet a díjazás kritériumainak megváltoztatását ajánlja.

Decemberben a kormány úgy dönt, hogy a jövoben nem készül jegyzokönyv a kormányülésekrol. Az intézkedés nyilvánvalóan csökkenti a döntéshozatal átláthatóságát. Majtényi László adatvédelmi biztos ajánlásában a döntés felülvizsgálatát kezdeményezi.

Ugyancsak decemberben ismeretlen személy gránátot dob annak a háznak az udvarára, amelyben - más cégek mellett - a kormánnyal szemben kritikus hetilap, az Élet és Irodalom szerkesztosége található.

Szintén decemberben a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka az utolsó pillanatban visszavonja azt az engedélyt, amely alapján a kereskedelmi tv2 sugározhatná a Dietmar Clodoval készített interjúját. A musorban a letartóztatásban lévo német bunözo az államigazgatás vezeto tisztviseloit korrupcióval vádolja. A csatorna végül egy késo esti órában sugározza az interjú rövidített változatát. A Nyilvánosság Klub a tévé vezetoinek döntését "öncenzúrának" minosíti.

1998 - 1999 - 2000 - 2001 - 2002

Bemutatkozó - Programok - Napló - Publikáciok - Ajánló - Fórum

info@sajtoszabadsag.hu