1998 - 1999 - 2000 - 2001 - 2002

Napló 2000

2000 januárjában Hajdu István, a Magyar Rádió elnöke azt javasolja, hogy az intézmény közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzata írja elő: "a kabarémusoroknál is követelmény a kiegyensúlyozottság, e műsorok sem irányulhatnak a közéleti személyiségek lejáratására". Az intézmény kuratóriuma, vezető újságírók és a Nyilvánosság Klub tiltakozására a javaslatot visszavonják.

Februárban a Scandinavian Broadcasting System, a kereskedelmi tv2 többségi tulajdonosa megvásárolja a Central European Media Enterprises-tól (CME) a Tv3-at, és még aznap este bezárja a csatornát. Az eset a tulajdonkoncentráció tipikus példája, és azt jelzi: nemcsak az állam, de a piac is fenyegetheti a televíziós kínálat bőségét, és így a sajtószabadságot. A Tv3 bezárása ugyanakkor sajátos véget is vet egy jogi vitának: a CME korábban azért perelte az ORTT-t, mert úgy vélte: a médiahatóság a pályázati kiírásban szereplő feltételeket figyelmen kívül hagyva juttatta az egyik országos kereskedelmi frekvenciát az RTL Klubot működteto CLT-UFA-nak. A sajtóban megjelenő tudósítások szerzői tudni vélik, hogy a két megmaradó kereskedelmi csatorna tulajdonosai a háttérben megállapodtak.

Ugyanebben a hónapban Györgyi Kálmán legfobb ügyész nyilvánosságra hozza a Magyar Televízió csonka kuratóriumáról hozott véleményét. Eszerint a kuratórium működése törvénytelen, és az a kuratórium által kijelölt vezetés is.

Szintén februárban történik, hogy az ORTT - amelynek kuratóriumában jobboldali-konzervatív többség ül - kilenc helyi és 15 körzeti regionális rádiófrekvencia elosztásáról dönt. A nyertesek közé tartozik egyebek mellett a MIÉP-pel szimpatizáló, a Pannon Rádió tervezetét benyújtó Gidó Média Kft., valamint a kormány iránti lojalitásáról ismert Belénessy Csaba rádiós és televíziós újságíró, aki családtagjaival együtt összesen három különböző frekvenciát nyer el. A testület elutasítja a BBC, a Radio France Internationale és Deutsche Welle Euro FM címen beadott közös pályázatát. Nem kap frekvenciát a Rádió C, a hazai roma közösség állomása sem. A Tilos Rádió - a leghosszabb ideje működő közösségi rádió, amelyet többek között a Magyar Narancs egykori szerkesztői működtetnek, és amelynek közönségét 70 ezer fősre becsülik - elveszíti sugárzási engedélyét. A baloldali és liberális ellenzéki pártok nevében Lendvai Ildikó és Magyar Bálint bírálja a döntést. Úgy vélik, hogy a színfalak mögött megegyeztek az ORTT kuratóriumának kormánypárti és MIÉP-es tagjai. A bírálatokra válaszolva Körmendy-Ékes Judit (Fidesz-MPP), a kuratórium tagja (később elnöke) ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a döntések nagy része konszenzusos volt: a 24 döntésből 12-t egyhangúlag, további hatot egyetlen "nem" szavazattal hoztak. A kuratórium több tagja - Körmendy-Ékes mellett Wéber János (MDF) és Tímár János (SZDSZ) is - úgy nyilatkozik, hogy az Euro FM pályázata szakmailag volt hiányos.

Február végén és márciusban a parlament dönt a Magyar Rádió és a Duna Televízió új kuratóriumának összetételéről: a testületek elnöksége ezúttal is kizárólag koalíciós kurátorokból áll. Több koalíciós képviselő (például Tölgyessy Péter, Fidesz-MPP) nemmel szavaz, vagy tartózkodik (mint a Magyar Rádió volt alelnöke, Csúcs László, az FKgP frakciójának tagja), illetve nem vesz részt a szavazáson (mint Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, az MDF pártelnöke). A koalíciós pártok ismét arra hivatkoznak, hogy a három ellenzéki pártnak - a MIÉP-nek, az MSZP-nek és az SZDSZ-nek - meg kellene állapodnia a közös jelöltek személyéről. Ez az érvet azonban sokan vitatják, hiszen az ellenzéki pártokat - szemben a kormánykoalícióval - nem köti a programjaik hasonlóságán nyugvó együttműködési megállapodás. Egyes kormánypárti képviselők - például Áder János, az Országgyűlés elnöke - szerint az ellenzéki MSZP és SZDSZ azért nem jelöl tagokat a kuratóriumokba, hogy folyamatosan fenntartsa a közszolgálati média körül kialakult botrányt. A koalíciós többség döntése azonban itthon és külföldön egyaránt tiltakozást vált ki. Az ellenzéki pártok fellebbeznek az új testületek bírósági bejegyzése ellen, ám fellebbezésüket elutasítja a Legfelsőbb Bíróság.

Márciusban a Magyar Televízió vezetősége bejelenti egy olyan "újságíró-akadémia" elindítását, amelynek célja egy új (jobboldali-konzervatív) újságíró-elit felnevelése. Az új iskola tanácsadója Lovas István szélsőjobboldali újságíró lesz.

A kormány egyesíti a Magyar Nemzetet a Napi Magyarországgal. Az először április 17-én megjeleno új lap címe Magyar Nemzet, ám dolgozóinak túlnyomó többsége a Napi Magyarország egykori szerkesztőségébol verbuválódik. A példányszám növelése érdekében a korábban önállóan megjelenő apolitikus újságot, a Sportfogadást is az új lap mellékleteként árusítják.

Májusban az országos sajtó is foglalkozni kezd azzal a szombathelyi sajtóbotránnyal, hogy a helyi önkormányzat Fidesz-MPP többségű vezetése rendszeresen cenzúrázza a városháza Savaria Fórum című hetilapját. A lap főszerkesztőjét elbocsátják, miután több, a polgármesterrel szemben kritikus cikket publikál.

Ugyancsak májusban az országos sajtó figyelme a "borsodi kisgazda-ügy" felé fordul. A napilapok megírják, hogy a kisgazdapárt megbízott megyei elnöke, Dobos Ferenc a Világgazdaság című napilap szerint tervet készített a megyei sajtó megvesztegetésére. A lap szerint a kisgazda politikus tanulmányában az áll: évi 240-260 millió forintért a párt kedvező médiavisszhangot vásárolhat magának a megyei sajtóban. Dobos cáfolja a lap állításait, Bartus László, a Világgazdaság munkatársa viszont állítja: értesüléseit dokumentumokkal is alá tudja támasztani.

Ugyanebben a hónapban a parlament elfogadja az átvilágítási törvény módosítását. Ezentúl az átvilágítás kiterjed a nyomtatott sajtó, az elektronikus és az online média vezető újságíróira is, tekintet nélkül arra, hogy a kérdéses sajtótermékek és médiumok köz- vagy magántulajdonban vannak-e. A módosítást Csúcs László szorgalmazta.

Júniusban a Népszava arról számol be, hogy a Honvédelmi Minisztérium munkatársai olyan "feketelistát" állítottak össze, amelyen a mai is aktív, ám egykor a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjaiként dolgozó tisztek neve szerepel. A Minisztérium tagadja a lap értesüléseit, és beperli a szerkesztőséget. A bíróság megalapozottnak találja a Népszava állításait. Ugyanakkor Fodor Lajos vezérezredes fegyelmi eljárást indít Sásik László és Péter László ezredesek ellen, akiket hamarosan nyugdíjaznak, mert a bíróságon vallomásukkal támasztották alá a lap állításait, majd válaszoltak a sajtó kérdéseire. Wachsler Tamás államtitkár fegyelmi eljárást kezdeményez a szintén tanúskodó Sípos Géza ezredessel szemben.

Júliusban Budapest III. kerületi rendőrkapitányságán gyanúsítottként hallgatják ki Varga Attilát, a Népszabadság újságíróját, akit egy írása miatt Balogh Gyula kisgazda képviselő jelentett fel. A rendőrség rögzíti Varga ujjlenyomatát és fényképét. Eljárásának az a 2000. március 1. óta érvényes törvénymódosítás az alapja, amely szerint a magánvádas eljárások gyanúsítottjaival szemben is úgy járhat el a rendőrség, mint például a gyilkossággal gyanúsítottakkal szemben. A Magyar Újságírók Szövetsége nyilatkozatban tiltakozik a rendőrség eljárása ellen, és az Alkotmánybírósághoz fordul. Varga megkeresi Gönczöl Katalint és Majtényi Lászlót, az állampolgári jogok biztosait az ügyben. Az esetről számos publikáció születik. Bizonyára a tiltakozás is szerepet játszik abban, hogy 2000 szeptemberében végül a parlament eltörli a vitatott törvénymódosítást.
Még júliusban 11 pályázat érkezik a Magyar Rádió elnöki posztjára. A csonka kuratórium elnöksége azonban egyetlen jelöltet terjeszt a civil kurátorok elé: Kondor Katalin újságírót, a sokat vitatott szerda reggeli miniszterelnöki rádióinterjúk készítojét. A testület civil tagjai nem szavazzák meg a jelöltet. A baloldali-liberális sajtó és az ellenzék elítéli a jelölési eljárást. Mindaddig, amíg a Magyar Rádiónak nincs legitim elnöke, ideiglenes elnök viszi a napi ügyeket.

Augusztusban Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Hírlapnak adott interjújában azt állítja, hogy a magyar média egy része összefonódott a szervezett alvilággal. A miniszter az újságíró kérdésére sem konkretizálja gyanúját. Egy konferencián hasonló véleményének ad hangot Csurka István, a MIÉP elnöke. Egyes lapok - például a baloldali-liberális Magyar Narancs elutasítják, mások - például a jobboldali-konzervatív (és rasszista) Magyar Demokrata - üdvözlik Pintér állítását.

Szeptemberben Kövér László, a Fidesz-MPP pártelnöke egy nyilvános fórumon azt mondja, hogy a maffia egyes "médiasztárok" támogatását élvezi, a kormányt pedig "ellenséges" média veszi körül. Egy másik fórumon úgy nyilatkozik, hogy ma nincs Magyarországon független média, mert az összes lap a pártok érdekeit szolgálja.

Ugyanebben a hónapban a kisgazda vezetés alatt álló Honvédelmi Minisztérium egyik menesztett tisztségviseloje nyilvánosságra hozza, hogy a minisztérium minden hónapban ÁFÁ-val együtt egymillió forintot utalt át egy kisgazda vállalkozáson keresztül a kisgazda Kis Újságnak, amelynek főszerkesztője a Kisgazda Párt elnöke, Torgyán József. Az összeget hivatalosan azért kapta a lap, hogy rendszeresen beszámoljon az ország NATO-integrációjáról. Elemzők azonban úgy vélik: egyszerűen közpénzekből támogatnak egy pártlapot.

Még mindig szeptemberben történik, hogy a kormány a büntetőtörvénykönyv módosítását kezdeményezi. A javaslat szerint "aki közveszély színhelyén vagy nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt - vagy valódi tényt oly módon elferdítve - állít vagy híresztel, amely alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő". Egyes vélemények a törvénymódosítás alkalmas az újságírók megfélemlítésére, mert a büntetőjog keretében tematizál egy szakmai kérdést.

Októberben - miután az RTL Klub egy olyan interjút sugároz, amelyben egy volt bűnöző korrupcióval vádol vezető közéleti személyiségeket - az ORTT öt percre műsorának felfüggesztésére hívja fel a csatornát. Az állomás fellebbezést nyújt be a Fővárosi Bírósághoz.

Ugyanebben a hónapban a lapok beszámolnak arról, hogy a kormány új hetilap indítását tervezi. A lapot kiadó Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány költségvetési támogatása másfélmilliárd forint. Az Elek István főszerkesztő - a miniszterelnök médiapolitikai tanácsadója - által vezetett Válasz című lap célja az első nyilatkozatok szerint az egészségvédelem és a közösségek védelme. Elemzők azonban úgy vélik: a lap kormánypropagandát fog folytatni.

Októberben a lapok beszámolnak arról is, hogy az Igazságügyi Minisztérium javasolja a "sajtóelégtétel" jogintézményének bevezetését. Ez a személyiségi jogok megsértése - például magánéleti fénykép engedély nélküli közlése - esetén azt jelentené, hogy a jogsértő lap köteles közölni a sértett álláspontját, és köteles bocsánatot kérni tőle.

Még mindig októberben egy konferencián Körmendy-Ékes Judit, az ORTT elnöke arról nyilatkozik újságíróknak, hogy az Internetet is a médiahatóságnak kellene felügyelnie. Bár a médiatörvény nem beszél a hálózatról, Körmendy-Ékes európai példákra hivatkozva érvel javaslata mellett. A szakma ugyanakkor élénken tiltakozik: központosítást emlegetnek, és a szólásszabadságot féltik.

Novemberben a lapok megírják, hogy a kisgazda hetilap, a Kis Újság nemcsak a már említett honvédelmi minisztériumtól kapott rendszeres, közpénzekből eredő támogatást, hanem egy másik, szintén kisgazda miniszter által felügyelt tárcától, a környezetvédelmitől is. 2000 májusa óta a minisztérium több mint ötmilliót juttatott a lapnak, cserébe azért, hogy az környezetvédelmi tartalmú írásokat közöljön. A szerződést aláíró korábbi környezetvédelmi miniszter, Pepó Pál egy televíziós interjúban elismeri: a támogatást pályázat nélkül ítélték a lapnak 2000 márciusában.

Ugyancsak novemberben Kövér László, a Fidesz-MPP pártelnöke különböző fórumokon bírálja a sajtót. Úgy véli, a sajtóban és a médiában 9: 1 arányban fölényben van az ellenzék, még a kereskedelmi tévék is elfogultak. Szerinte az újságírók utánpótlását továbbra is "öreg bolsi főszerkesztők" választják ki. Hasonló szellemben nyilatkozik Torgyán József - akinek villaépítési és vagyonbevallási ügyét a sajtó és a média élénk figyelemmel kíséri -, mondván, hogy a lapok és a médiumok "goebbelsi propagandához hasonló" módszerekkel dolgoznak. A pártelnök-miniszter szerint a "sajtóhadjárat" mögött az SZDSZ áll. Torgyán egy olyan törvénymódosítás beterjesztését ígéri, amely alapján be lehetne tiltani a "valós nyilatkozatokat" nem közlő sajtótermékeket. Ugyanebben a hónapban egy sajtótájékoztatón a kisgazda pártelnök megtiltja az újságíróknak, hogy neki nem tetsző kérdéseket tegyenek fel.

December elején Orbán miniszterelnök nyilvánosságra hozza azoknak a baloldali-liberális politikusoknak és értelmiségieknek a listáját, akik nyugati lapoknak adott nyilatkozataikban bírálták a Magyarországon uralkodó viszonyokat és az ország kormányát. A miniszterelnök Kövér azon kijelentését kívánja így alátámasztani, amely szerint a magyar ellenzéki pártok megpróbáltak nyomást gyakorolni az Európai Unió Magyarországról készült éves jelentésének készítőire.

Ugyancsak decemberben Torgyán József bejelenti, hogy vidéki kisgazda-szervezetek olyan sajtótörvény megalkotását sürgetik, amely védelmet nyújt "a következetesen hazudozó, az igazságot elhallgató sajtóorgánumokkal szemben" és lehetővé teszi, hogy "a valótlanságot állító sajtóterméket akár be lehessen záratni".

1998 - 1999 - 2000 - 2001 - 2002

Bemutatkozó - Programok - Archívum - Publikáciok - Linkajánló - Kapcsolat

info@sajtoszabadsag.hu