1998 - 1999 - 2000 - 2001 - 2002

Napló 2001

2001 Január: A Magyar Reklámszövetség, Mádl Ferenc köztársasági elnök segítségét kéri, hogy ne adja aláírását a módosított reklámtörvény jelenlegi formájához. A szakma nem a korlátozást, vagy az esetleges tilalmakat nehezményezi, hanem azt kifogásolja, hogy a változásokat már fél év múlva végre kell hajtani és így a gazdasági kiszámíthatóság kerül veszélybe. A köztársasági elnök azonban nem találja alkotmányellenesnek, és aláírja az Országgyűlésen már elfogadott reklámtörvényt. Ennek értelmében 2001 júliusától minden sajtótermékben, 2002 januárjától pedig a közterületeken is életbe lép a dohányáruk reklámozásának teljes tilalma. Kivételt egyedül a nemzetközi motorsportrendezvények képeznek.

Januárban az FKGP elnöksége megbízza Pokol Béla kisgazda képviselőt, az úgynevezett lex Pokol törvénytervezet megújítására és parlament elé terjesztésére. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöksége alkotmánysértőnek találja a törvényjavaslatot, melynek elfogadása esetén a sajtóban megjelent véleményeket is helyre lehetne igazítani. Az elnökség úgy véli, hogy a törvényjavaslat elfogadásával súlyosan sérülne a szabad véleménynyilvánítás és a sajtószabadság.

Szintén januárban az MSZP úgy dönt, hogy csak akkor támogatja a kormány médiatörvény-módosítási javaslatát, ha a közmédiumok kuratóriumi elnökségei kiegészülnek ellenzéki tagokkal.

A hazai közszolgálati elektronikus médiumok új hírügynökséget hoznának létre, nagyrészt kormánypénzből. A Kárpát-medencei Regionális Hírszolgálat elsősorban a magyar közösségek életéről és azoknak a határontúli országoknak az eseményeiről tudósítana, ahol magyarok élnek.

Január 24-én az SZDSZ egy olyan médiatörvény - módosítási javaslatot nyújt be az Országgyűléshez, melynek értelmében megszűnne a pártok jelenléte a közmédia kuratóriumi elnökségeiben. Az SZDSZ az ORTT párttalanítását is fontolóra venné.

Január végén az MTV kuratóriuma nem fogadja el a Szabó László Zsolt által benyújtott idei üzleti tervet, ugyanis úgy gondolja, hogy az túl nagy veszteséggel számol. Az MTV tavaly, mintegy 20 milliárdos veszteséget halmozott fel, amelyből a 10 milliárdos köztartozást a költségvetés átvállalta. Mindemellett nézettsége is jelentősen csökkent.
A kuratórium az Állami Számvevőszéket is felkéri a Magyar Televízió gazdasági helyzetének vizsgálatára.

Február: Majtényi László, adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint a műsorszolgáltatók nem kötelesek az átvilágító bírák rendelkezésére bocsátani a televíziós és rádiós szerkesztők munkaszerződéseit. Csak azokat az adatokat kell közölniük, amelyek az átvilágítás lefolytatásához szükségesek. Ugyanezen a napon, Pilli Gyula, az MTV RT. Pénzügyi főigazgatója távozik tisztségéből .

Mivel az MTV szegedi, pécsi és miskolci munkatársai 5 hónapja nem kapnak fizetést, a szegedi stúdió február 15-én 48 órás demonstrációba kezd. Ugyanekkor az MTV elnöke, Szabó László Zsolt, új általános alelnököt nevez ki, Mendreczky Károly programigazgató személyében.

Szintén februárban a köztévé eladja Bojtár utcai ingatlanját, amivel 2,1 milliárd forintos bevételhez jut. A vevő, az ÁPV Rt. által létrehozott kft., amely ott építi majd fel az MTV új székházát és ezt visszabérelteti a televízióval. A bevételből az MTV a külsős munkatársak elmaradt munkadíjából, átlagosan három hónapi tartozást szeretne kiegyenlíteni.

Február végén az MTV elnöke felmond Szenes Andrea, műsorokért felelős alelnöknek.

Február 28-án lemond Szabó László Zsolt, az MTV elnöke. A kuratórium közli, hogy Mendreczky Károly az elnöki feladatokat és elnöki jogkört gyakorló alelnök.

Februárban és márciusban a Fidesz elveti Pokol Béla vélemény-helyreigazítás javaslatát, ehelyett azt ajánlja, hogy ha a sajtóban valakiről a személyiségi jogát sértő állítást közölnek, akkor az érintett kérheti, hogy az állítással kapcsolatban a média az ő véleményét is közölje. A MÚOSZ szerint a Fidesz javaslata csak megfogalmazásában különbözik a lex - Pokoltól, de lényegét tekintve ugyanaz. A Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ) is bírálja a javaslatot. Mint mondták, hasonló szabályozás sehol a világon nem ismeretes. Az ellenzék és a Nyilvánosság Klub sem támogatja, a sajtóban lex Répássyként emlegetett, hat fideszes képviselő által benyújtott indítványt. A javaslat, az érintetteknek járó kártérítés mellett bevezetne egy speciális, az államnak kötelezően befizetendő bírságot is, mely bizonytalanná tenné jó néhány klasszikus sajtóműfaj jövőjét. (karikatúra, szatíra stb.) Répássy Róbert azzal indokolja javaslatát, hogy a személyiségi jogok védelme mindenek előtt való.

Márciusban a Magyar Rádió közalapítvány kuratóriuma két fordulóban elutasítja Marinovich Endrének, az Antall-kormány volt kabinetfőnökének elnöki pályázatát, aki úgy nyilatkozott, hogy nem pályázik újra az elnöki posztra.
Eközben aláírásgyűjtés kezdődött amiatt, hogy a Kossuth adón Stifner Gábort, a Vasárnapi Újság című műsor munkatársát nevezték ki a belpolitikai szerkesztőség vezetőjének.

Szintén márciusban Juszt László, az egykori Kriminális című műsor és hetilap főszerkesztője, 100 millió forintos nem vagyoni kártérítést kér az ORFK-tól, személyiségi jogainak megsértése miatt a Fővárosi Bíróságon kezdődő perben.

Ugyanebben a hónapban az ORTT panaszbizottságának határozata alapján a Nap-tévének bocsánatot kell kérnie, amiért egyik adásában a műsorvezető érzékelhetően az egyik vitatkozó fél álláspontjával rokonszenvezett, és így vezette le a műsort.

Márciusban kihirdetik az ORTT által, a nonprofit rádiók részére kiírt budapesti frekvenciapályázat győztesét. A pályázatot a Rádió C elnevezésű, roma rádió nyerte el. Az ORTT tavaly novemberben másodszor írta ki a pályázatot a budapesti 88,8 megaherczes frekvenciára. Eredetileg február 10-ig kellett volna választani két egyházi, egy roma rádió és a Tilos Rádió között. Bár a nyertes Rádió C anyagában több formai hibát is találnak, az ORTT nem változtatott döntésén. A Tilos Rádió felkér egy céget, hogy keressen szabad frekvenciákat. Rozgonyi Zoltán, a Tilos képviselője szerint a testületnek kellett volna kezdeményeznie további frekvenciák felkutatását, hogy ne négy szervezetnek kelljen egy frekvenciáért küzdeni. A médiatörvény értelmében egyébként két kereskedelmi frekvenciára jutna egy nonprofit frekvencia, jelenleg azonban csaknem hatszor több kereskedelmi adó működik.

Még mindig márciusban történik, hogy Schiffer András ügyvéd az Alkotmánybírósághoz fordul, mivel több ponton is alkotmánysértőnek találja a gazdasági reklámokról szóló törvény módosítását. A jogállamiság elvének értelmében ugyanis egy jogszabály hatályba lépésének idejét úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a felkészülésre. Az ügyvéd még hozzáteszi, hogy a szólásszabadság súlyos sérelmével járhat, ha bevezetik az előzetes cenzúrát.

Március végén az MTV közalapítvány kuratóriuma megbízza Mendreczky Károlyt, a Magyar Televízió Rt. általános alelnökét a köztévé irányításával az új elnök megválasztásáig és elfogadja az intézmény következő fél évre szóló üzleti tervét. A terv létszámcsökkentésekkel, ismétlésekkel, a ruhapénz visszatartásával, a teljes ingatlanvagyon eladásával és az MTV-nek járó koncessziós díj értékesítésével számol. Az elképzelésből azonban kimaradt az archívum értékesítése.
A kurátorok úgy nyilatkoznak, hogy amennyiben továbbra sem tekinthetnek bele az MTV megbízásos szerződéseibe, a Legfőbb Ügyészséghez fordulnak.

Március 30-án kisorsolják a közmédia következő civil delegáltjait. Az MTV közalapítvány kuratóriumába többek között a Nők a Balatonért Egyesület, a Magyar Nyugdíjasok Egyesületének Országos Szövetsége került be. A MÚOSZ ebben az évben nem delegálhat tagot egyik közmédia testületébe sem.

Márciusban és áprilisban az Újságírók Nemzetközi Szövetsége (IJF) jelentésében az áll, hogy a médiaválság rontja Magyarország külföldi megítélését és veszélyezteti az EU-csatlakozásról folytatott tárgyalásokat. Ezért az IJF és az Újságírók Európai Szövetségének vezetői kérik az ügy kivizsgálását az Európai Bizottságtól és az Európa Tanácstól.

Áprilisban a MTV Hét című műsorában Siklósi Beatrix, a Brit Helsinki Emberjogi Csoport médiajelentéséről beszélgetett Jonathan Sunleyval, a dokumentum egyik szerzőjével, aki más aspektusból vizsgálta a magyar médiahelyzetet. Mint kiderült a Brit Helsinki Csoporttól korábban már többen is elhatárolódtak, pl.: az Emberi Jogok Nemzetközi Helsinki Szövetsége (IHF) és a Brit Parlament Emberi Jogi albizottsága.

Szintén áprilisban történik, hogy az internetes portálok vállalják, hogy a kampánycsend időszakában nem jelenítenek meg olyan új, vagy szerkesztett anyagokat, amelyek bármilyen módon befolyásolhatják a választás eredményét. Mint ismeretes a médiatörvény nem rendelkezik az internetes médiáról, így az, leginkább önszabályzó módon működik.

Áprilisban kiderül, hogy a lex Pokollal ellentétben a lex Répássyt már nem támogatja a MIÉP.

Ugyanebben a hónapban 141 személyt bocsátanak el azonnali felmondással az Magyar Televíziótól. A 18 felső vezetői beosztásban dolgozó személy mellett többek között igazgatókat, tanácsosokat, főszerkesztőket is érint a döntés.

Április elején a Happy End Kft. újabb állami megrendelését szerezte meg az Ország.Imázs nevű pályázat elnyerésével, így 4,2 milliárd forintot költhet a Magyarországról kialakult külső és belső kép formálására. A Magyar Hírlap értesülései szerint a pályamű nem felel meg a szakmai követelményeknek. Az Index értesülése szerint az összeg kétharmadát belföldön akarják felhasználni, amely szakértők szerint szokatlan egy országimázst javító kampánynál. A Magyar Hírlap szerint a belföldre szánt szlogenek azonosak a Fidesz új, dabasi, országgyűlési képviselőjének plakáton olvasható üzeneteivel.

Még mindig áprilisban történik, hogy az Országimázs Központ (OK) előzetes hatásvizsgálat nélkül indít ellenkampányt Szlovéniában, a televízióban és más médiumokban, ahol az Amnesty International (AI) kampánya megjelent. A kivitelezést a Happy End Kft. Végzi. Az OK szerint a kampány, általánosításokra adhat okot és Magyarország képét negatívan befolyásolta. Ezzel szemben Anne Burley, a szervezet regionális programigazgatója szerint az AI szlovén tagozatának hirdetése nem közöl hamis információkat a rendőri kínzásokról és bántalmazásokról.

A Magyar Rádió közalapítvány kuratóriuma április 20-án kiírja az új, immáron a negyedik elnöki pályázatát, mely megegyezik a korábbival. Egy héttel később, az MR kibővített vezetői értekezletén Szíjártó István ügyvezető elnök beszámol a várható létszámleépítésről, mely kb. 180 embert érinthet.

Április végén az ÁPV Rt. tulajdonában lévő Hunnia Filmstúdió pert indít az MTV Rt. ellen, miután két éve tartozik 45 millió forinttal a stúdiónak. Az MTV összesen 100 millió forinttal adósa a Magyar Mozgókép Alapítványnak.

Ugyancsak áprilisban derül ki, hogy több ezer magyar állampolgárt nem valódi összeírók, hanem az ORFK Köztársasági Őrezred biztonsági tisztjei kerestek fel a népszámlálás során. Elsősorban a vezető politikusok, állami tisztségviselők lakóhelyének környezetében dolgoztak kormányőr tisztjei, akiknek Pintér Sándor belügyminiszter adott ki utasítást. A Nyilvánosság Klub és az Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ szerint az államhatalom az állampolgárok alapvető szabadságjogait sértette meg. Az ellenzék is úgy gondolja, hogy törvényt sértettek a népszámlálásnál. Ezzel szemben a Belügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy nem történt titoksértés. Az MDF és a MIÉP nem tartja hírértékűnek a történteket.

Következő oldal >>

1998 - 1999 - 2000 - 2001 - 2002

Bemutatkozó - Programok - Archívum - Publikáciok - Linkajánló - Kapcsolat

info@sajtoszabadsag.hu