1998 - 1999 - 2000 - 2001 - 2002

Napló 1999

1999 februárjában a parlament dönt a Magyar Televízió kuratóriumának összetételéről. Az új kuratórium elnöksége "csonka", azaz kizárólag kormánypárti képviselőkbol áll. A médiatörvény szerint ugyanis "az Országgyűlés által a kuratóriumba választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik", ám "nem akadálya a kuratórium elnöksége megalakulásának (…), ha a kormánypárti vagy az ellenzéki oldal valamelyike nem állít jelöltet". Mivel mind a MIÉP, e 13 parlamenti mandátummal rendelkező párt, mind a 135 képviselővel bíró MSZP ragaszkodik a két jelölt delegálásához, az SZDSZ egy jelöltjével együtt a három ellenzéki párt összesen öt kurátort delegálna a kormánypártok négy jelöltjével szemben. Áder János házelnök (Fidesz-MPP) erre, illetve a közös jelöltekről való megegyezés hiányára hivatkozva utasítja el, hogy szavazásra bocsássa az ellenzéki pártok jelöltjeit. A csonka kuratórium legitimitását az ellenzéki pártok kétségbe vonják. Az SZDSZ keresetben fordul a Fővárosi Cégbírósághoz, arra kérve a testületet, hogy ne jegyezze be a testület csonka elnökségét. A Cégbíróság úgy ítéli meg, hogy a csonka kuratórium törvénytelenül muködik. Az MSZP a Legfelsőbb Bírósághoz fordul, ez azonban elismeri a csak kormánypárti kurátorokból álló elnökséget, és arra utasítja a Cégbíróságot, hogy vegye nyilvántartásba a kuratórium tagjait. Az üggyel - több különböző beadvány nyomán - az Alkotmánybíróság is foglalkozik. Tagjai kis többséggel - 6:5 arányban - úgy foglalnak állást, hogy a véleménynyilvánítás szabadságára még mindig kisebb veszélyt jelent az, ha a kormányzati oldal túlsúlyba jut a kuratóriumban, mintha a kuratórium egyáltalán nem működne. A különböző bírósági jogértelmezések oka az, hogy a médiatörvény nem rendelkezik egyértelműen arról, mi a teendő abban az esetben, ha nincs egyetértés az ellenzéki pártok között. Ugyanakkor előírja, hogy a kuratóriumok feladata a közszolgálati médiumok működésének és függetlenségének biztosítása.

Májusban a rendőrség házkutatást tart a Kriminális című bűnügyi hetilap szerkesztőségében, arra hivatkozva, hogy a lap titkos dokumentumokat közölt az úgynevezett megfigyelési üggyel kapcsolatban. A hatóság lefoglalja az ott talált számítógépeket. Bár a szerkesztőség később visszakapja munkaeszközeit, az újságírók úgy érzik: a jövőben nem tudják beszerezni a munkájukhoz szükséges rendőrségi információkat, így a lap megszűnik. Juszt László főszerkesztőt, aki azonos címen a Magyar Televízióban is vezet műsort, elbocsátják a közszolgálati tévében betöltött állásából, útlevelét pedig bevonja a rendőrség. A nyomozás során azonban ártatlannak találják Jusztot. Ezt később Majtényi László adatvédelmi biztos is megerősíti. Majtényi ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a lap megsértette a közölt dokumentumokban szereplő személyeknek a személyes adatok biztonságához fűződő jogát.

Ugyancsak májusban a kormányról és a koalíciós pártokról szóló hírek példátlanul magas arányt érnek el: az ORTT Musorfigyelő és -elemző Szolgálatának adatai szerint a Magyar Televízió egyes csatornáján sugárzott "A Hét" című tévéműsorban elérik a 95 százalékot, az ugyanott sugárzott késő esti politikai háttérmusorban, az "Aktuálisban" pedig a 90 százalékot.

Júliusban a kormány betiltja a pénzért nyújtott szexuális szolgáltatások hirdetéseit, az új szabályt megszegő lapokra pedig súlyos pénzbüntetést ró. A tiltás a Nyilvánosság Klub szerint indokolatlanul sérti a kifejezés szabadságát.

A nyár folyamán a koalíciós pártok két, a médiával foglalkozó törvénytervezet benyújtását jelentik be. Az első célja egy olyan sajtóalap felállítása, amely anyagi támogatásban részesítené a veszteséges lapokat. A másik tervezet - amelyet beterjesztője, Pokol Béla kisgazda képviselő után "Lex Pokolnak" is neveznek - a véleménycikkek esetében is biztosítani kívánja a válaszadási jogot. Pokol azzal indokolja a válaszadási jog szükségességét, hogy a magyarországi sajtóban és médiában baloldali-liberális túlsúly alakult ki.

Augusztusban Dicso Anikó, a Duna Televízió munkatársa interjút készít Torgyán József földművelésügyi miniszterrel. Néhány kérdés után azonban a miniszter úgy találja, hogy az újságíró "dilettáns" és "provokatív" módon teszi fel kérdéseit, ezért utasítja egyik testőrét, hogy vegye el az interjú felvételét tartalmazó videokazettát, és ellenőrizze az újságíró személyi adatait. A Nyilvánosság Klub beperli a politikust. Egy mindössze kéthetes vizsgálat után azonban az illetékes Csongrád megyei nyomozóhivatal mégsem indít eljárást a miniszter ellen, és anélkül szünteti meg a vizsgálatot, hogy a sértett riporternőt meghallgatná. Az ügy azonban folytatódik, mert Torgyán pert indít a videokazetta elkobzásáról beszámoló Élet és Irodalom című hetilap ellen. A bíróság részben elutasítja a miniszter keresetét, részben azonban helyt ad neki.

Szeptemberben a Világgazdaság című napilap nyilvánosságra hozza az úgynevezett "VIP-listát". Ez azoknak a politikusoknak, művészeknek és sportolóknak a nevét tartalmazza, akiknek az állami tulajdonban álló Postabank szokatlanul kedvező feltételekkel nyújtott kölcsönt. A megjelenés után a rendőrség - banktitok megsértésének gyanújával - házkutatást tart a lap szerkesztőségében. A szerkesztők tiltakoznak az eljárás ellen. Úgy érvelnek, hogy az ügyben érintett személyek magas társadalmi pozíciójuk miatt részesültek kedvezményes támogatásban, és hogy közszereplőként - az Alkotmánybíróság már idézett korábbi döntése értelmében - az ő magánszférájukat nem illeti meg ugyanaz a védelem, mint az egyszerű állampolgárokét.

Ugyanebben a hónapban a Duna Televízió elbocsátja Verő Lászlót, aki a Népszabadságban a miniszterelnököt bíráló írást publikál. Marosi Barna, a tévécsatorna elnökhelyettese azt állítja, hogy Verő elbocsátásának nincs köze a kritikus cikkhez, azt csak az új műsorpolitika indokolta.

Még mindig szeptemberben történik, hogy egyes lapok megírják: a Nagyvilág című kulturális folyóirat - amely mai kormánypolitikusok és tanácsadóik írásait is rendszeresen közli - a következő hat évben összesen 110 millió forint támogatást kap a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától. Az évente 10-20 millió forintos összeg jóval magasabb annál, amelyet más, szubvencionált lapok kapnak: 1999-ben a legjobban támogatott lapok is csak 8 millió forintot kapnak.

Októberben a Nemzeti Kulturális Program négymillió forintos támogatásban részesíti a Magyar Demokrata című szélsőjobboldali politikai hetilapot. A döntés azért bírálható, mert a többi, ugyanebben a körben támogatásban részesülő újság apolitikus kulturális kiadvány.

Ugyanebben a hónapban az ORTT 24 órára felfüggeszti a Tv3 kereskedelmi csatorna műsorsugárzási engedélyét, miután a csatorna főműsoridoben sugározza Oliver Stone "Született gyilkosok" című, eroszakos jeleneteket tartalmazó filmjét. A Testület határozata megfelel a médiatörvény azon rendelkezésének, amely szerint "a kiskorúak személyiségfejlődésére ártalmas, így különösen az erőszak öncélú alkalmazását mintaként bemutató (…) műsorszámot csak 23.00 és 5.00 óra között lehet közzétenni". A döntés abból a szempontból mégis önkényes, hogy a vonatkozó paragrafust nem alkalmazza más, politikailag kevésbé kritikus tévéállomásokra. A következő héten például a kereskedelmi tv2 a "Desperado" című filmet sugározza, amely a "Született gyilkosokhoz" hasonlóan számos véres jelenetet tartalmaz. E film levetítését azonban a médiahatóság nem szankcionálja.

Szintén ebben a hónapban történik, hogy Schmidt Mária, a miniszterelnök tanácsadója és az RTL Klub tanácsadó testületének tagja a napilapok szerint informális módon nyomást gyakorol a "Heti hetes" című, a kormánnyal szemben igen kritikus politikai kabaré szerkesztőire.

Az ősz során a Magyar Televízió elnöke, akinek legitimitását később többek között Györgyi Kálmán legfőbb ügyész is vitatja, újságírók százait bocsátja el a közszolgálati tévéből. Közülük többen - például Kóthy Judit - azért veszítik el állásukat, mert bírálják az intézmény vezetését. Mellettük ugyanakkor olyan újságírókat is elbocsátanak, akiket a jobboldali-konzervatív politikai erők szimpatizánsainak tartanak. Az intézmény átszervezését indokolják anyagi nehézségei is: a köztévé napi húszmillió forintos veszteséget termel.

Novemberben a napilapok megírják, hogy ugyanezen év júniusában Jeszenszky Géza, Magyarország washingtoni nagykövete levelet írt Fábry Pál amerikai-magyar üzletembernek, a "Pulitzer emlékdíj" alapítójának. A nagykövetség hivatalos levélpapírjára írott levelében - amelyet Jeszenszky később "magánlevélnek" nevez - a nagykövet több, a díjat elnyert baloldali-liberális magyar újságírót olyan kommunista kollaborátorként jellemez, aki "Joseph Goebbels módszereivel" tájékoztatta félre olvasóit. A nagykövet a díjazás kritériumainak megváltoztatását ajánlja.

Decemberben a kormány úgy dönt, hogy a jövőben nem készül jegyzőkönyv a kormányülésekről. Az intézkedés nyilvánvalóan csökkenti a döntéshozatal átláthatóságát. Majtényi László adatvédelmi biztos ajánlásában a döntés felülvizsgálatát kezdeményezi.

Ugyancsak decemberben ismeretlen személy gránátot dob annak a háznak az udvarára, amelyben - más cégek mellett - a kormánnyal szemben kritikus hetilap, az Élet és Irodalom szerkesztősége található.

Szintén decemberben a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka az utolsó pillanatban visszavonja azt az engedélyt, amely alapján a kereskedelmi tv2 sugározhatná a Dietmar Clodoval készített interjúját. A műsorban a letartóztatásban lévo német bűnöző az államigazgatás vezető tisztviselőit korrupcióval vádolja. A csatorna végül egy késő esti órában sugározza az interjú rövidített változatát. A Nyilvánosság Klub a tévé vezetőinek döntését "öncenzúrának" minősíti.

1998 - 1999 - 2000 - 2001 - 2002

Bemutatkozó - Programok - Archívum - Publikáciok - Linkajánló - Kapcsolat

info@sajtoszabadsag.hu