 |
 |
| 1998 - 1999 - 2000 - 2001 - 2002 Napló 2002 Január Az ORTT után a bíróság is elmarasztalta első fokon a Magyar Rádió miniszterelnöki interjújának kérdezőjét, az időközben alelnökké kinevezett Hollós János. Az átvilágítóbírák még 2001-ben befejezték az elektronikus média ellenőrzését. A kereskedelmi televíziók közül a tv2-nél 28 munkatársat világítottak át a teljes felső vezetést is beleértve, és nincsen egyetlen érintett sem, az RTL Klub hírrészlegének munkatársai is tiszták. Az MTV elvárja az érintettektől, hogy jelezzék, ha rájuk nézve hátrányos adatokat tárt fel az ellenőrzés. A Magyar Rádió vezetősége felszólította az ellenőrzötteket, hogy mutassák be az átvilágítás eredményét, azonban ez a MÚOSZ jogásza szerint a feletteseknek a törvény szerint nincs lehetőségük arra, hogy megismerjék alkalmazottaik dokumentumait. Első fokon pert
vesztett a Tilos Rádió az ORTT-vel szemben, ugyanis a bíróság nem jogosult
a médiahatóság frekvenciára kiírt pályázati határozatainak felülvizsgálatára.
A Tilos várhatóan fellebbez a Legfelső Bíróságnál. Január 16-án Lendvai Ildikó, az MSZP alelnöke sajtótájékoztatót tartott, amelyen hangsúlyozta: súlyos veszélyeket hordoz magában az a folyamat, amelynek lényege, hogy a "kormányzati médiapolitika nyílt kampánypolitikává vált". A választások közeledtével egyre több egyeztetést folytattak a közszolgálati médiumok a hat parlamenti párttal. A Happy End és az Ezüsthajó Kft. több éve törvényt sért, ugyanis rendre elmulasztották benyújtani éves beszámolóikat. A Happy End szervezhette többek között Mádl Ferenc államfő beiktatási ünnepségét, az olimpiával kapcsolatos rendezvényeket, illetve jelentős megrendeléseket kapott az MTV-től is. Pető Iván (SZDSZ) decemberi beadványa nyomán a köztévé 2001. évi tevékenységét is vizsgálta az ORFK. A beadvány arra hívta fel a legfőbb ügyész figyelmét, hogy az MTV-nek több mint 1,4 milliárdos köztartozása van. Szintén januárban költségtakarékossági okokra hivatkozva a Magyar Televízió nem hosszabbította meg legnézettebb műsora, a "Sláger TV" szerződését. A produkció külsős gyártójának kisebbségi tulajdonosa és egyik ügyvezetője az a Kende Péter, aki a hónap közepén könyvet jelentett meg a miniszterelnökről. Nem sikerült az SZDSZ Új Generáció tagozatának találkoznia Orbán Viktorral a Magyar Rádió épülete előtt, ugyanis a miniszterelnök a másik bejáratot használta. A demonstrálók a "Vasárnapi Újság" műsora ellen tüntettek, amit az ORTT többször is törvénysértőnek minősített. Mendreczky Károly, az MTV elnöke márciusig kapott haladékot arra, hogy alelnököket nevezzen ki, ugyanis máig erre nem tett javaslatot. Egy belső értekezleten elhangzottak szerint az MTV-nek jelenleg nincs köztartozása, csak külsősöknek tartozik.
Mint ismert a Magyar Nemzetben január 9-i számában megjelent egy, a Kontroll Csoport által jegyzett összeállítás, amely név szerint sorolja fel azokat a Budapestre akkreditált újságírókat, akik bíráló cikkeket írtak a miniszterelnökről. A Magyarországi Nemzetközi Sajtóegyesület elnöke szerint Orbán Viktortól minden erkölcsi támogatást megkaptak és a miniszterelnök együtt is érez a támadott tudósítókkal. "Választási szappanoperát" indított a tv2 a "Jó estét Magyarország"-ban. Négy választási körzetből jelentkeztek rendszeresen, s a kampányt nem a politikusok, hanem a helyiek szemszögéből mutatták be. Február 9-én Kaposváron tartott rendezvényt az Otthont Magyarországból Összefogás. A rendezvényre Bolgár Györgyöt a Kossuth Rádiótól nemrég "közös megegyezéssel", de politikai nyomásra távozott "Beszéljük meg!" című műsor vezetőjét hívták meg. A külföldi lapok szerint nálunk lesz az idén a legszorosabb választás Európában. Az Európai Parlamentben másodszor említették meg hazánkat, először a közmédia helyzete merült fel, másodszor a Fidesz alelnökének "hazaáruló" kifejezése miatt; mindkét ügy kellemetlen lehet hazánk brüsszeli megítélésében. Mintegy hatvan zenekar és előadó szólította fel a Pannon Rádiót, hogy ne játssza dalaikat a jövőben. A MIÉP a Pannonnal kampányolt, ugyanis szórólapjain arra biztatta a szavazókat, hogy a helyi MIÉP-es szervezetek és a Magyar Fórum kiadója mellett a Pannon Rádió telefonszámán is kapcsolatba léphetnek a képviselőjelöltjeikkel, azonban mindez a médiatörvény több pontját is megsérti. Fokozottan figyelte az ORTT a hírműsorokat. Több mint 60 műsorszolgáltató 20 ezer műsorát vizsgálta a médiahatóság monitoring szolgálata a választási időszakban, s ezek eredményét a honlapjukon (www.ortt.hu) rendszeresen nyilvánosságra hozta. Kész a Fidesz médiatörvény-javaslata. A szocialisták a szavazás erejéig részt vettek az utolsó parlamenti ülésen, ugyanis több vezető politikus még a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy amiért miniszterelnök lehazaárulózta őket, nem vesznek részt a Parlament utolsó ülésnapján, azonban miután megtudták, hogy a Fidesz-MPP több 2/3-s törvénymódosítására készül, másként döntöttek. Megbomlott a Magyar Rádió viszonylagos pénzügyi egyensúlya tavaly, olvasható az intézmény idei üzleti tervében, ezért szigorú gazdálkodást és minimális beruházást ír elő 2002-re. Február 18-án azonnali hatállyal lemondott a Népszava főszerkesztői posztjáról és visszalépett az igazgatósági tagságtól H. Bíró László. Döntéséről nem kívánt nyilatkozni. Törvénysértő a Pannon Rádió tulajdonosi helyzete, ezért az ORTT harminc napot adott, hogy ezen változtassanak. A MIÉP elnöke, Csurka István által létrehozott Bocskai Szabadegyetem Alapítvány is a rádió tulajdonosai között szerepel, s ez felveti annak a lehetőségét, hogy a MIÉP elnöke közvetlenül is befolyást gyakoroljon az adó működésére. Február 19-én tartott tájékoztatót a négy (MTI, MTV, Magyar Rádió, Duna TV) hazai közmédia vezetője. Mindannyian méltánytalannak érzik a közmédiumok támadását, ezért egy közös kiáltványt hoztak létre, melynek lényege a közszolgálatiság védelme. Továbbra sincs egyetértés a koalíciós pártok, illetve az ellenzéki MSZP és az SZDSZ között a médiatörvény uniós jogharmonizációjáról, és ezzel összefüggésben a csonka médiakuratóriumok miatt kialakult helyzetről. Az RTL Klub tulajdonosi testülete úgy döntött, március 2-ától a választások második fordulójáig lehetőséget biztosít a pártoknak arra, hogy eljutassák üzeneteiket a választókhoz. A Danubius, a Juventus és a Sláger Rádió, valamint a Magyar Nemzet és a tv2 korábban úgy nyilatkozott: nem közölnek politikai hirdetéseket. Február 25-re 20 órás néma tiltakozást szervezett a Pannon Rádió uszító, gyűlölködő politikai indíttatású hangneme ellen az Otthont Magyarországból Összefogás.
A Társaság a Szabadságjogokért az Alkotmánybírósághoz fordult beadványával, miután több magyar zenész megtiltotta, hogy alkotásait a Pannon Rádió sugározza. A szervezet célja, hogy a tiltást a jog is lehetővé tegye. A Nyilvánosság Klub Monitor Csoportja 2002. március 1-31 között vizsgálta a három legnézettebb esti hírmusort: az m1-en a "Híradót" (19:30), a tv2-n a "Tényeket" (18:30) és az RTL Klubban a "Híradót" (18:30). Az összes magyar vonatkozású hírt elemezték, függetlenül attól, hogy elsosorban politikai témájú hírrol volt szó vagy sem. Elemzésük alapegysége nem a hír, hanem a híren belüli megszólalás. A megfigyelés eredménye a következo: m1: kormánypárti politikus 113 fo, ellenzéki politikus 89 fo; tv2: kormánypárti politikus 32 fo, ellenzéki politikus 38 fo; RTL Klub: kormánypárti politikus 35 fo, ellenzéki politikus 33 fo (további részletek az Élet és Irodalom április 19-i számában). Közel két, békésnek látszó év után újra teljes a zurzavar a magyar bajnoki labdarúgó-mérközések televíziós közvetítése körül. A köztévé vitatja, hogy a kábelen is terjeszkedo Sport 1 magáncsatorna a korábbi feltételekkel sugározhatná a meccseket.
A kampánycsend előtti napon mindhárom országos televízió csatorna közvetítette az Orbán-Medgyessy vitát, azonban a napilapok erről a kampánycsend beállta miatt már nem számolhattak be. A MIÉP kiesését a külföldi média pozitívan értékelte. Az első forduló után négy párt került be a parlamentbe, azonban a nagy harc a Fidesz-MPP és az MSZP között volt várható. Az április 7-i választás után egy új kampánystílus indult meg SMS-ek formájában. Vitatható, hogy mennyire közszolgálati az m1 teljesítménye, amikor a csatorna a kampánycsend előtti utolsó este a Fidesz-MPP kampányáról az Ezüsthajó Kft. által készített, pozitív hangnemű propaganda-összeállítást sugározza, míg ellenpontként az MSZP-ről egy kritikákat és a Medgyessyvel szemben vádakat is tartalmazó alkotást. Új tulajdonosé lett az Infórum Rádió. A Budapesten és környékén, valamint a Dunakanyarban hallgatható rádió a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett Turner International Limited mellett egy moszkvai székhelyű cég, a TTSZ tulajdonában álló InTurner Kft. 70 százalékos tulajdonrészt szerzett a húszmillió forint jegyzett tőkéjű adónál. A médiatörvény 1996-os elfogadása után miden évben megtartják az egyes közszolgálati médiumok kuratóriumába kerülni vágyó civil szervezetek közötti sorsolást, azonban azok néha nem a "megfelelő" kuratóriumba kerülnek, így történhetett meg az idén hogy, a Magyar Bábművészek Egyesületét a Magyar Rádióba sorsolták be. Április 13-án szombaton Orbán Viktor a Kossuth téren tartott beszédet, melyet több rádióállomás és televíziós csatorna élőben sugárzott. A legnagyobb vitát a tömegek nagysága váltotta ki, ugyanis a helyszínen a műsorvezető előbb másfél, majd csaknem kétmillió, a rendőrség másfél millió, a Duna TV egymillió, a közterület-felügyelet 300-400 ezer résztvevőről tudott. A Kossuth téri tüntetés közvetítése után több televíziós személyiséget is megfenyegettek SMS-ben, mert szerintük téves számokat sugárzott a csatorna az összegyűltek számáról. Többen feljelentéssel reagáltak a mocskolódó üzenetekre. Csermely Péter, az MTV hírigazgatója szerint szándékuk, hogy minél többször szerepeljenek a kormányfőjelöltek a Magyar Televízióban, azonban arról még nem született döntés, hogy milyen kampányrendezvényekről közvetítenek majd. Mindeközben a tv2 szervezi a négy pártelnök vitáját, azonban létrejötte egyenlőre még kétséges. Az RTL Klub csak az Országházban és a hírműsorokban foglalkozik a kampányeseményekkel, külön közvetítést nem tervez. A magyar nyelvű rádió-és tévéállomások műsorainak internetes elérését lehetővé tevő rendszer kiépítésére és üzemletetésére 150 millió forintot nyert el a Magyar Világportál Kft. Az ORTT vizsgálódik a március 30-án az m2 műsorán sugárzott, s általa is támogatott "Igazságot Magyarországnak" című, Trianonra emlékeztető műsorral kapcsolatban. A hatóság a tartalomelemzés mellett azt is vizsgálja, hogy a pályázatban szereplő vállalások megegyeznek-e a műsorban látottakkal. Médiafigyelő szolgálatot alakított a Jobboldali Ifjúsági Közösség (JOBBIK). A kommunikáció szakos egyetemi hallgatókból és gyakorló fiatal újságírókból álló tagok a Népszabadságot, a Magyar Hírlapot, a Népszavát, a Blikket, a tv2-t, az RTL Klubbot és az m1 csatornát vizsgálták kéthetente rendszeresen. Emellett a JOBBIK javaslatot készített egy nemzeti sajtótestület létrehozására, amely az Oktatási Minisztérium által ellátott nyilvántartási, engedélyezési feladatokat venné át, és tevékenysége kiegészülne ellenőrzési és hatósági jogkörrel (a JOBBIK-ról lásd a www.gondola.hu honlapot). Tüntetést tartottak a Siemens székháza előtt a Satelit Televízió munkatársai. A tévések azért tiltakoztak, mert a cég a meghosszabbított főtámogatói szerződés ellenére január óta nem utalt szponzorációs pénzt az 1,3 millió háztartásban fogható csatornának. Emiatt a 150 munkatárs négy hónapja nem kapott fizetést, csökkentett létszámmal és kevesebb saját műsorral működik a televízió. Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese vizsgálatot indított az ORTT ellen, amelyben azt kutatja, hogy a hosszú ideig törvénysértően működő Pannon Rádióval szemben megfelelő szankciókat alkalmazott-e a médiahatóság. Kovács László, a szocialista párt elnöke levélben kérte Mendreczky Károlyt, a Magyar Televízió elnökét - aki egyébként a Fidesz I. kerületi önkormányzatának volt képviselője - ne hagyja, hogy a Fidesz minden eszközt bevetve a közszolgálati televíziót is kampánycéljaira használja fel. A második forduló után kialakult a végeredmény: MSZP 178 mandátum, Fidesz-MDF 188 mandátum, SZDSZ 19 mandátum, MSZP-SZDSZ 1 mandátum. (Az első fordulóban a listás szavazatok a következőképpen oszlottak meg: MSZP: 42 %; Fidesz-MDF: 41 %; SZDSZ: 5,54 %; MIÉP: 4,36 %; Centrum: 3,87 %; Munkáspárt: 2,18 %; FKgP: 0,76 %; Új Baloldal: 0,06 %.) Körmendy-Ékes Judit, az ORTT elnökének véleménye szerint "nem kap jó bizonyítványt" a média a kampányidőszakról. Véleménye szerint sem a közszolgálati, sem a kereskedelmi műsorszolgáltatók nem voltak pártatlanok ebben az időszakban. Április 25. - május 5-e között rendezték meg idén 12. alkalommal a Fényírók Fesztiválját, azonban idén az ORTT és az MTV támogatása nélkül zajlott a jeles nemzetközi filmverseny. Az MTV folyamatosan súlyos anyagi problémákkal küzd. Hiábavalónak tűnik az Orbán-kormány által korábban juttatott többmilliárdos tőkeinjekció, azt valószínűleg az év közepéig feléli a köztelevízió. Sajtóhírek szerint az új kormány nem szándékozik követni elődje finanszírozási gyakorlatát, ezért koalíciós tárgyalások kezdődnek a köztévéről.
Május 2-án tárgyalta az ORTT 3. számú panaszbizottsága a Budapest Rádió április 10-i, Fiala János által vezetett reggeli műsorával szembeni hallgatói kifogást. A bizottság megállapította a műsorvezető nem volt tárgyilagos, elfogultságával megszegte a médiatörvényt. Májusban a Sajtónapon (május 3.) leminősítették Magyarországot. A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi szervezet szerint hazánk Kambodzsával, Macedóniával, Algériával van egy csoportban. Magyarországnak felróják az RTL Klub Frei Tamás-féle riportja kapcsán kerekedett botrányt (a kereskedelmi tévéállomás bocsánatkérése ellenére az RTL Klub két vezetőjének távoznia kellett, miután a riporter arról faggatta állítólagos bérgyilkos alanyát, mennyiért végezne a miniszterelnökkel). Mindezek ellenére a Freedom House legutóbbi éves jelentése a szabad sajtóval rendelkező országok közé sorolta hazánkat. Véleményük szerint egyes visszásságokat leszámítva a magyar sajtó "élénk és sokszínű", külön megemlíti, hogy az első roma rádió, a Rádió C állandó működési engedélyt kapott. Május 6-án a Fővárosi Pedagógiai Intézet és a Magyar Mozgókép és Médiaoktatási Egyesület teljes körű tájékoztató és vitanapot szervezett a médiaoktatás valamennyi szereplője számára. A tanácskozáson képviseltette magát a médiaoktatás minden szereplője és a média is. Május 9-én kezdődött a Sláger Rádió pere, melyet az ORTT indított az országos sugárzású kereskedelmi adó ellen, mert a Sláger nem fizette be az esedékes, 1,3 milliárd forintos frekvenciahasználati díjat. Hathavi végkielégítést szavazott meg az ORTT a parlamenti frakciójuk megszűnése miatt távozni kényszerülő MIÉP-es és FKGP-s tagoknak. A bruttó két és fél milliót annak ellenére megkapja Bánlaki József és Nahlik Gábor, hogy a médiatörvény csak a négyéves mandátum kitöltése után és egészségügyi okból történő lemondás esetén írja elő a végkielégítést. Megrovásban részesítette a Budakörnyéki Bíróság Kondor Katalint, a Magyar Rádió elnökét, mivel 2000. február 2-án a Solymári Konzervatív Kör lakossági fórumán megrágalmazta Gecse Gézát, a Magyar Rádió "Határok nélkül" című műsorának szerkesztőjét. Májusban a Pannon Rádió kettészakad. Az egyik oldalon a Szabadság téren lévő Református Egyházközösség épületében működő régi stáb, míg a másikon a rádió ügyvezető igazgatójának, Gidófalvi Attilának új stábja áll. Gidófalvi engedélyt kér és kap az adóállomás áthelyezésére, azonban a régi helyről nem szüntetik meg a jeltovábbítást, ez okozza a zűrzavart. A kialakult helyzetet a Hírközlési Felügyelet rendezi: döntésük szerint a Pannon Rádió Gidófalvi Attila nevével fémjelzett stúdiója sugározhat a 99,5 MHz-es frekvencián, a MIÉP-közeli másik stáb sugárzását azonnali hatállyal meg kell szüntetni. Május 14. és május 16. között rendezték meg Tihanyban a "Media Hungary 2002" szakmai konferenciát, amelyen a hazai elektronikus média képviselői, szakértői és politikusai vettek részt. A tanácskozáson felszólalt Újhelyi István, az MSZP elnökségi tagja, médiapolitikus, aki bejelentette, hogy a párt határozott a jelenlegi médiatörvény megváltoztatásáról. Véleménye szerint az országnak nincs szüksége három közszolgálati tévécsatornára, illetve a leendő kormány csökkentené az állam szerepét a nyomtatott sajtó piacán. Közpénzekből a jövőben nem alapít és támogat lapokat, a réteglapokat azonban egy független kuratórium útján állami pénzből segítenék. A leköszönő kormányt képviselő Navracsics Tibor szerint a Fidesz-MPP nem zárkózik el egy új médiatörvény megalkotása elől. Körmendy-Ékes Judit, az ORTT elnöke szerint is szükséges a médiaszabályozás reformja, mert ez az EU csatlakozás feltétele, s az ország e téren mára lemaradt a térség államaitól. Május 18. óta újra csak egy Pannon Rádió szól, mert a Gidó Média Kft lekapcsolta saját adóját, abba bízva, hogy sikerül megállapodniuk a Bocskai István Szabadegyetemért Alapítvánnyal, és az beszünteti műsora sugárzását a hullámhosszon. Még ebben a hónapban létrejött a Szövetség a Nemzetért polgári kör Orbán Viktor vezetésével. A kör alapítói: Makovecz Imre, Tőkéczi László, Virág András, Vona Gábor, Lang György, Bartos Éva, Gyürk András, Solymosi Frigyes, Martonyi János Granasztói György, Szemkeő Judit, Lanczendorfer Erzsébet, Balázs-Piri László, Faludi Sándor és Malgot István. Első célként a közszolgálati média megvédését tűzték ki. Orbán Viktor mindenki arra szólította fel, hogy fizessen elő a Magyar Nemzetre, a Demokratára és a Heti Válaszra, mert csak így lehet őket megvédeni és fenntartani, ha a kormány nem tesz érte semmit. Május 21-én kiegészültek a csonka médiakuratóriumok az MSZP és az SZDSZ delegáltjaival. Emlékezetes, hogy a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió médiatestületei szocialista és szabad demokrata delegáltak nélkül működtek, miután az előző ciklusban a T. Ház csak a kormánypárti jelölteket választotta meg. A Parlament megválasztotta Agárdi Pétert a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumának elnökhelyettesévé, Kocsis Andrást a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának elnökhelyettesévé, Bíró Sándort a Hunária Televízió Közalapítvány Kuratóriumának elnökhelyettesévé. Újabb 12 milliárdhoz juthat az MTV az Orbán-kormány jóvoltából, ugyanis a leköszönő kormány készfizető kezességet vállalt érte. A Fideszhez közel álló médiumok a végső címzettjei annak az összesen 1,53 milliárd forintnak, amelyről a két választási forduló között írt alá szerződést az állami tulajdonú Szerencsejáték Rt. Írásbeli figyelmeztetésben részesült az MTV "Híradója" a május 29-én, 19.30 órakor sugárzott Medgyessy Péter lakásával foglalkozó riport miatt, ugyanis Mendreczky szerint nem felelt meg az elvárható szakmai kritériumnak. A Rádió C-nek, Magyarország első roma rádiójának a Budapesten élő roma lakosság 60 százaléka állandó hallgatója - mondták el az adó tájékoztatóján. A Pest Megyei Bíróság elutasította az ORTT január 31-én benyújtott kérvényét, a Sláger Rádió felszámolásáról. Az ORTT szerint a Sláger nem fizette be a frekvenciája utáni díj esedékes 1,3 milliárd forintos részletét, azonban a bíróság ezt alaptalannak tartotta. Az ügyben még két per folyik.
Milliárdokat kértek a közmédiumok. A Duna Televízió három milliárd forintot kér az Országgyűléstől. Kérését azzal indokolta, hogy forgótőke nélkül hozták létre, és ez mára megoldhatatlan gondot jelent. Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke is jelezte, hogy három-négy milliárdra lenne szükségük ahhoz, hogy az általuk tervezett feladatokat végrehajtsák. Várhatóan szeptemberben indul a Napocska Kft. gondozásában a Hír Tv, az első magyar hírcsatorna. A Kft-nek érdekeltségei vannak a Filmmúzumban és a Pax TV-ben is. A tavasszal megtartott választások az EBESZ megfigyelők szerint alapvetően megfeleltek a nemzetközi normáknak, azonban az egész választási folyamatban kitűnt, hogy az állami televízió elfogult a Fidesz és a kormány javára. Még júniusban visszahelyezte a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Magyar Televízió alelnöki tisztségébe Szenes Andreát, akit több mint egy éve jogellenesen mentettek fel. Az MTV messze a piaci árak alatt, szinte ingyen engedett át archívumából 120 percnyi anyagot a Millenáris Parknak, miközben darabonként kétmillió forintért olyan felvételeket vett meg, amelyeket a társaság saját filmtára számára készített, derült ki a Népszabadság munkatársai által vizsgált szerződésekből. Az ORTT vizsgálatot kezdett a Szegedi Televíziónál, miután a testülethez számos állampolgári bejelentés érkezett a választási kampánnyal kapcsolatban. A Népszabadság értesülése szerint július elsejétől a Magyar Rádió beszünteti azokat az adásait, amelyeket öt közép-európai nyelven sugároz. A takarékossági szempontok mellett a döntést az motiválta, hogy a külföldi érdeklődés igen alacsonynak bizonyult. Várhatóan júliusban távozik 30 milliós végkielégítéssel a Magyar Televízió elnöke Mendreczky Károly. Az ügyvezetéssel a kuratórium az alelnökök egyikét bízhatja meg, jelenleg azonban a menedzsment egyszemélyes, tehát a választott csak Ragáts Imre lehet. Elítélték a Népszabadságot, s 250 000 forint megfizetésére kötelezték, mert megsértette Bognár László MIÉP alelnök jóhírét. Szintén júniusban kezdődött el a MIÉP és a tv2 pere a Pesti Központ Kerületi Bíróságon. A MIÉP a tv2 február 17-i, "Napló" című műsorában a Pannon Rádióról szóló riport felvezető szövege miatt fordult bírósághoz. Takarékosság a körzeti rádióstúdióknál, miután a nemzeti főadó költségcsökkentésre hivatkozva nem biztosít pénzt a vidéki kiszállásokra. A műsorszolgáltatási díjak kiszabási módszerének megváltoztatását javasolta az M&H Communicatons Intelligence Unit "Viharjelzés a rádiófrontról" című elemzése. A jelentés készítői szerint a fix, több évre szóló kivetés helyett az ajánlott - és például Finnországban bevált - bevételhez igazodó, adó típusú rendszerben a valós piaci helyzetnek megfelelő tételekkel számolhatna mind a médiahatóság, mind a médiumok. Visszahívták a canberrai kultúrattaséi posztról Szabó László Zsoltot, a Magyar Televízió volt elnökét. Kovács László külügyminiszter nem szakmai okokkal magyarázta a lépést, hanem azzal a nyomozással, amelyet az MTV 1999-es és 2000-es gazdálkodásával kapcsolatban folyat a rendőrség. A Népszava információja szerint lemond Tarr Péter, az InfoRádió főszerkesztője. A hírek szerint Tarr a szeptemberben induló Hír TV elnevezésű televíziós csatornánál tölt majd be vezető szerepet. Bár a televíziós hírcsatorna üzemeltetőiről és tulajdonosairól még nem sokat tudni, sajtóhírek szerint az InfoRádióhoz hasonló struktúrájú médiumot hoznak létre. A még el nem indult csatornáról többen azt feltételezik, hogy a Fidesz érdekeit szolgálná, mivel a Fidesz álláspontja már régóta az, hogy a hazai médiát a "balliberális" erők uralják. A Rádió 17 Rákosmente adása 1997-ben indult meg. A napi kétórás műsoridőben sugárzó rádió az ORTT tavalyi pályázatán nyerte el a 96,8 MHz-es frekvenciát, s a fejlesztések után júniustól huszonnégy órásra növelte műsoridejét. Június 25-én a köztévé kuratóriuma elfogadta Mendreczky Károly döntését, s így Ragáts Imre lett a Magyar Televízió új alelnöke. A köztévét Mendreczky másfél éves regnálása alatt alelnökök nélkül vezette, bár a kuratórium elnöksége több alkalommal is felszólította, hogy nevezze meg jelöltjeit. Közös megegyezéssel távozott a Duna Televíziótól Bayer Zsolt kulturális igazgatóhelyettes, feladatait Pörös Géza kulturális igazgató látja el. A Miniszterelnöki Hivatal tulajdonában lévő Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. felmondta a Magyar Nemzet és a szintén a kiadóhoz tartozó Szabad Föld nyomdai szerződését. Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet igazgató-főszerkesztője szerint "a D-209-es ügy" (Medgyessy Péter miniszterelnök III/II-es érintettsége, amelyre a Magyar Nemzetben közölt dokumentumok hívták fel a figyelmet) miatti politikai bosszúról van szó, azonban Kodela László, a MeH államtitkára gazdasági okokkal indokolta a megállapodás felbontását, mert bár a Magyar Nemzet a nyomda számára nyereséges vállalkozás, a Szabad Föld évi 40-50 millió forintos veszteséggel jár. Nem sértette meg a Magyar Rádió Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzatát Bolgár György - mondta ki elsőfokú döntésében a Fővárosi Munkaügyi Bíróság. A műsorvezető január 3-án kapott írásbeli figyelmeztetést a Kossuth adófőszerkesztőjétől, Perjés Klárától, azzal az indoklással, hogy engedte: a betelefonálók negatív véleményt mondjanak a rádió más műsorairól, illetve az intézmény vezetőiről. Lovas István jobboldali újságíró a Magyar Televízió hírigazgatójának tanácsadójaként havi fél millió forintot kapott a köztévétől. Az időközben lejárt szerződést már Mendreczky Károly hosszabbította meg december 31-ig. Új tulajdonostárs a Mária Rádióban. A milánói Associazione Radio Maria négy százalékos részesedést szerzett a magyarországi frekvenciapályázatokon eddig rendre alulmaradt Mária Rádió Kht-ben. 1998 - 1999 - 2000 - 2001 - 2002 Bemutatkozó
- Programok - Archívum
- Publikáciok -
Linkajánló - Kapcsolat
|